Orbán Balázs, a Magyar Polgári Párt (MPP) önkormányzati képviselője az MTI-nek elmondta: személyesen kezdeményezte a "műalkotások" elkészítését és kihelyezését. Az MPP önkormányzati képviselői saját illetményüket ajánlották fel a digitális technikával festővászonra nyomtatott jelképek elkészítésére.
Hozzátette: semmilyen törvény nem vonatkozik arra, hogy milyen "műalkotásokat" lehet kihelyezni valamely önkormányzat termeiben, így reméli, hogy a jelképek a helyükön maradhatnak mindaddig, míg törvény nem biztosítja a kitűzésüket. Elmondása szerint a városcímerre vonatkozó határozatot az önkormányzat elfogadta. A jelkép azonban mindaddig nem válhat hivatalossá, míg a kormány határozatot nem hoz róla.
Orbán Balázs megjegyezte: korábban hasonló digitális technikával készítették el a város néhány díszpolgárának, például Jókai Mórnak a portréját. A jelképeket ábrázoló műalkotások a díszpolgárok portréi mellé kerültek.
A Marosvásárhelyi Táblabíróság a székelyföldi magyar feliratok és jelképek ellen küzdő Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) keresete nyomán január 22-én hozott jogerős ítéletet arról, hogy a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal homlokzatáról és tanácsterméből el kell távolítani a székely zászlót és a városcímert ábrázoló zászlót.
Korábban Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert próbálkozott azzal, hogy a bírósági úton eltávolított zászlókat molinókkal pótolja a tanácsteremben. Az ADEC a törvény szellemére hivatkozva ezeknek az eltávolítását is kérte, és keresete nyomán a Hargita megyei Törvényszék 2018 decemberében első fokon elrendelte a molinók eltávolítását.